tánc

hiányom van.
hírdetés:
kerestetik ezúton ama barátnő, aki hajlandó velem társaságba, buliba járni tudván azt, hogy ehhez inkább tartozik a tánc, mint a pia. feltételek: hasonló gondolkodás és hiperaktivitásra való hajlam. érdeklődni nálam, személyesen. próbaidő van.
igen, azt hittem-én naiv-, hogy ma falunap, este utcabál és végra bulizhatok, de nem. mért? mert nincs senki akivel táncolni tudnék. a fiúk nem hajlandók, a leány lusta, az egyetlen táncra kapható pasi a környékemen pedig az alig 2 órás alvás után szét van esve és nem vehető rá ilyenekre. :(

már jobb

volt a mai nap több okból is.
egy: nem esett egész nap :)
kettő: a hátam sem fájt már annyira. valószínű megerőltettem, mert már érzem, hogy melyik izmom fáj igazán.

tervezgetem, hogy mit fogok termelni és hol. igen, tudom, hogy nem itt akarunk élni hosszútávon, de most itt lakunk, élnünk kell. ami azt jelenti, hogy úgy kell tennünk, mintha minden a helyén volna és tennénk az amúgy is mindennapos dolgokat. a hely meg majd megteremtődik hozzá. tehát tervezem a kertet. azt is, hogy a ház mellett pl. jól ellesznek a fűszernövények, de a fokhagyma is. :) van egy boltívünk vasból a régi kapu helyén. a mellé paradicsomtöveket fogok tenni, mert napos helyen van, könnyen öntözhető és a futtatás is megoldott. :)
nyusziketrecet takarítok holnap, hogy a lánykát be tudjam rakni. meg rögtön megcsinálom a fiú helyét is, mert ez az a hónap, amikor összehozok neki egy bakot. hadd érezze jól magát és legyen kisnyuszi is.

Lovak

Több dolog jár a fejemben mostanában. Ezek közül egyet kifejtenék, mert újra előtérbe kerültek a Parelli- Suttogó-módszerek, melyek mind a lovakkal való kapcsolatkiépítést hivatottak segíteni.
A minap láttunk egy Parelli bemutatót, ami nem volt a legpontosabb, de ennek ellenére elérte a hatást, hiszen a felületes szemlélő azt látta, hogy a ló együttműködően viselkedik. És itt elgondolkodtam. Miért? Mert elhangzott a kérdés, hogy vajon hogyan adja majd elő a ló mindezt a karámban maradt társainak. "Hát, szalonoztam, volt parkolás, y-ba fordulás, tolatás, semmi extra." Mire a férfiú, aki szóval kísérte a bemutatót közölte, hogy ő nem szokta figyelni a lovak kommunikációját. És itt, ezen a ponton megakadtam. Én nem használom ezen nevesített módszereket, de figyelem a lovaimat a karámban. Tudom, mit, miért tesznek. Különbséget teszek a fülmozgások és egyéb apró jelek közt, amiket munka közben ad. Ha nem ezt tenném, nem tudnánk együtt dolgozni. De! Tanultam a Parelli módszert, tudom, miről szól és bármilyen furcsa, a lovam is meg tudja csinálni a módszerben elvárt feladatokat, mert tudom, melyik jelzéssel érem el nála a feladat teljesítését.
Végiggondolva a Suttogó módszert is tudnám alkalmazni nála, sőt bármit, amit kitalálnak. Az igazság az, hogy ezek a módszerek azoknak szólnak, akik nem tudnak mit kezdeni a lovukkal, akinek szabad akarata van és nem mindig van kedve együttműködni. Mindazt, amit ezen nevek alatt megtanul az ember, meg tudja tanulni lovától, vagy lovaitól is, ha figyel rá-juk. Semmi különleges hókusz-pókusz nincs a dologban, csak néhány alapszabályt kell tudni, amire mindenki rájöhet, ha figyel egy kicsit. Tessék tehát kinyitni szemeket, füleket és egyéb érzékelő szerveket! ;-)

kép

Halad a minden napra egy öltés.

lepke ajándékba

A nagy lepkébe beleszerelmesedve kértek tőlem egy kisebbet ajándékba. Lilla segítségével el is készült-nélküle nem ment volna ;-). Apró részletek a szárnyon, testen hímzés formájában és már kész is a felszállásra.

márc.10

Nem semmi egy nap volt. Este kikattanós, magam alá kerülős. Ahogy kell...
Napközben pedig ez a kis szörnyeteg született. Még nincs kész, de meg akartam mutatni, hogy tegnap is gyapjúztam ígéretem szerint. Ez a tüskés dolog számomra teljesen új volt, most próbálkoztam vele először. Nem is olyan egyszerű, de ha rájön az ember, nem bonyolult. Lesz még hasonló :).

Mai gyapjú

Tavaly nyáron-de rég volt, de meleg, de hiányzik...-nekiálltam gyapjút tisztítani. Egy része felhasználódott, másik megmaradt későbbre. Ma pedig takarítás közben a kezembe akadt és érdeklődött, nem foglalkoznék- e vele érdemben. Én beágyaztam neki a mosómasába, vizet eresztettem rá, és megkértem a gépet, szelíden bánjon kedvesemmel. A programot végezvén, kikandikáltak a gyapjúszálak, lágyak voltak, selymesen puhák, incselkedtek velem. És győztek! Melléjük telepedtem és kedvesen becézve fésülgettem összekuszálódott szálait, melyek aztán egyre nagyobb kupacban szenderedtek mellém. Szeretnének fehér kabátkává válni, nem tudom, meg merem- e kockáztatni, majd kiderül. Addig még van egy ugyanilyen kupacom, ami simogatásra vár. :D
Györönyűség:


Jártamban, kertemben egy kis hírnökre leltem, aki azt suttogja, itt a tavasz. A Nap is őt támogatja, neki ad igazat ;-):

Átlényegülés

A mai napom az átlényegülésről szólt. ....
Az egész úgy kezdődött, hogy tegnap a videómegosztón sok-sok vidit megnéztem nemez témában. Akadtak igen ötletesek, kreatívak, meglepőek is. Bennem meg elkezdett valami motoszkálni, hogy persze, lehet, nem vagyok egy Ász ebben a témában, de szeretem és ügyetlen sem vagyok. Tegnap ebből egy sapka született az egyik régi pulcsimból, ma meg kisétáltam a garázsba, a kincsesládámhoz. Ebben találtam egy darabka már nagyon régen elkezdett amőbát.... aztán amikor befejeztem a vele való munkát, ez a sapka kukkantott rám:

Tudom, nem bonyolult, de életem első nemezsapkája, ami tényleg sikerült. XD
Ezek után a kezembe akadt gyerekrajzból by Lilla kerekedett ki egy hasonmás. Ha kapok több cuki rajzot, lesz több is és akkor valószínűleg takaró lesz, ha a művész nem ad hozzáférést több rajzához, akkor csak egy párnává varázsolódik.


Ennyi mára. Még két lepkeszárnyam alakulgat, de ők már csak holnap lesznek kész.
Titkos fogadalmam-minden napra egy kis gyapjú- ma jól sikerült.

Cinke

Ezzel a képpel még tartoztam. Tudom, egy fecske nem csinál nyarat, de két cinke meg egy lepke???? Merthogy az egy cinke helyett kettő készült el, nem tudtam ugyanis, mekkora is a napraforgó báb, ami mellé kellett a madárka eszegetni. Erzsi néni nagyon nagyon örült neki, főleg, hogy az egyik cinkét nekiajándékoztuk Lillával. Annyit dolgozik a színjátszósoknak, hogy igazán megérdemelte.
Amúgy van még egy-két kép, amivel adós vagyok, pl. a karácsonyi ajándékok képével, de csak most jöttem rá, hol vannak. irulok-pirulok, de ha az ember cucca két gépen van elosztva, plussz fényképező és telefon...hát, olykor összezavarodik. XD
Boldogságos dolog történt velem nem is rég! Én még sose nyertem soha semmit. de tényleg! és most: Cornit-tól kapok egy táskát nyereményként. Mióta ismerem a blogját, azóta csodálom, és példának is tekintem..remélem, egyszer megközelítem ügyességben, kitartásban.
Ja! és 20órás nyelvtanfolyamot nyertünk a farsangon tombolán....furi véletlenek vannak.

Tegnap

A minden napra egy öltés projekt tovább haladt, mint a mellékelt kép is mutatja. Jó, tudom, most sem egy öltés volt, de még nagyon lelkesen varrogatom, majd idővel elfogy a szusz belőlem, főleg, ha sok olyan levelet kapok , mint reggel. de még tegnap van... ;-)
Leánykáim közül a pici még ovis, a nagy már ötödikes. Este lefekvéskor a következő beszélgetés zajlott le. Lilla az ágyból kiabálva: -de a Virág is jöjjön lefeküdni!!!
-Mindjárt megy, csak befejezi a fejezetet.
-Ez nem igazság, hogy ő még olvashat!
-Te is olvashatnál.
-De én még nem tudok.
-Majd megtanulsz. :D
Megjegyzem, érdekli nagyon a dolog, de a játék még mindig jobban. Logopédiázni is csak nagyon ritkán tudom rávenni, aztán meg lelkiismeretfurdalásom van, mert nem tanultunk.

És természetesen tett egy próbát a picur a gumimacijelmezzel is, hiszen tudni kell, jó-e vagy nem. Álarcot kell még gyártanom, neki, csak nem tudom, hogy, de majd kitalálom.

játék

Végy 1 1mx1m-es anyagdarabot és minden nap adj hozzá valamit-1 öltést legalább 1 éven át.
Én egy tavaly elkezdett és még mindig a kezdetek fázisában ragadt darabot választottam. egyszer-lehet-falidísszé szépül, de messze még az egy év vége. :)

Ma egy fakezdemény készülgetett. messze több, mint 1 öltéssel. ezt a fajta fát legkisebb gyermekem gyártja papírból az oviban. szép színes, aranyos, és nem is mindennapi. de ezen kívül varrtam ma jelmezt is, kicsiny gumimacilány ruhát. holnap lesz hozzá szoknya is. passzentos lesz, de nem kell többször, csak a hétvégén. persze, nem lett olyan egyszerű, mint akartam, mert a kisasszony is beleszólt a tervezésbe: anya, az ujja így álljon...de ugye lányos lesz? ide teszel gombot? ide meg valami csinosat?... XD. mesés volt, el is fáradtam.

:)

Szeretem Cornit nemezes blogját nézegetni. a csodáktól , amit alkot mindig nagyon jó hangulatom kerekedik. s bár ma nálunk a hó hullatta titokzatos szirmait, kis kuckómban egy cinege és egy lepke kelt félig életre. azért csak félig, mert a hímzéshez még száradniuk kell. :)

a cinke a színjátszósok színpadára repül egy kis későn érő napraforgót nógatni, a lepke pedig valószínűleg nálunk várja meg a tavaszt-az igazit-, de lehet az oviban ámulnak majd tőle a kicsik. majd eldől. :D

Fecske Csaba: Lepkehívogató

Szállj le, lepke, magot adok!
Ha megeszed, többet adok.

Mint a szirom, szép a szárnyad,
ékessége vagy a nyárnak.