2011. július 30., szombat

tánc


hiányom van.
hírdetés:
kerestetik ezúton ama barátnő, aki hajlandó velem társaságba, buliba járni tudván azt, hogy ehhez inkább tartozik a tánc, mint a pia. feltételek: hasonló gondolkodás és hiperaktivitásra való hajlam. érdeklődni nálam, személyesen. próbaidő van.
igen, azt hittem-én naiv-, hogy ma falunap, este utcabál és végra bulizhatok, de nem. mért? mert nincs senki akivel táncolni tudnék. a fiúk nem hajlandók, a leány lusta, az egyetlen táncra kapható pasi a környékemen pedig az alig 2 órás alvás után szét van esve és nem vehető rá ilyenekre. :(

2011. július 29., péntek

már jobb



volt a mai nap több okból is.
egy: nem esett egész nap :)
kettő: a hátam sem fájt már annyira. valószínű megerőltettem, mert már érzem, hogy melyik izmom fáj igazán.

tervezgetem, hogy mit fogok termelni és hol. igen, tudom, hogy nem itt akarunk élni hosszútávon, de most itt lakunk, élnünk kell. ami azt jelenti, hogy úgy kell tennünk, mintha minden a helyén volna és tennénk az amúgy is mindennapos dolgokat. a hely meg majd megteremtődik hozzá. tehát tervezem a kertet. azt is, hogy a ház mellett pl. jól ellesznek a fűszernövények, de a fokhagyma is. :) van egy boltívünk vasból a régi kapu helyén. a mellé paradicsomtöveket fogok tenni, mert napos helyen van, könnyen öntözhető és a futtatás is megoldott. :)
nyusziketrecet takarítok holnap, hogy a lánykát be tudjam rakni. meg rögtön megcsinálom a fiú helyét is, mert ez az a hónap, amikor összehozok neki egy bakot. hadd érezze jól magát és legyen kisnyuszi is.

2011. július 28., csütörtök

Lovak

Több dolog jár a fejemben mostanában. Ezek közül egyet kifejtenék, mert újra előtérbe kerültek a Parelli- Suttogó-módszerek, melyek mind a lovakkal való kapcsolatkiépítést hivatottak segíteni.
A minap láttunk egy Parelli bemutatót, ami nem volt a legpontosabb, de ennek ellenére elérte a hatást, hiszen a felületes szemlélő azt látta, hogy a ló együttműködően viselkedik. És itt elgondolkodtam. Miért? Mert elhangzott a kérdés, hogy vajon hogyan adja majd elő a ló mindezt a karámban maradt társainak. "Hát, szalonoztam, volt parkolás, y-ba fordulás, tolatás, semmi extra." Mire a férfiú, aki szóval kísérte a bemutatót közölte, hogy ő nem szokta figyelni a lovak kommunikációját. És itt, ezen a ponton megakadtam. Én nem használom ezen nevesített módszereket, de figyelem a lovaimat a karámban. Tudom, mit, miért tesznek. Különbséget teszek a fülmozgások és egyéb apró jelek közt, amiket munka közben ad. Ha nem ezt tenném, nem tudnánk együtt dolgozni. De! Tanultam a Parelli módszert, tudom, miről szól és bármilyen furcsa, a lovam is meg tudja csinálni a módszerben elvárt feladatokat, mert tudom, melyik jelzéssel érem el nála a feladat teljesítését.
Végiggondolva a Suttogó módszert is tudnám alkalmazni nála, sőt bármit, amit kitalálnak. Az igazság az, hogy ezek a módszerek azoknak szólnak, akik nem tudnak mit kezdeni a lovukkal, akinek szabad akarata van és nem mindig van kedve együttműködni. Mindazt, amit ezen nevek alatt megtanul az ember, meg tudja tanulni lovától, vagy lovaitól is, ha figyel rá-juk. Semmi különleges hókusz-pókusz nincs a dologban, csak néhány alapszabályt kell tudni, amire mindenki rájöhet, ha figyel egy kicsit. Tessék tehát kinyitni szemeket, füleket és egyéb érzékelő szerveket! ;-)